Gyengénlátó Változat

Bírósági felülvizsgálat

Milyen esetekben kezdeményezhető bírósági felülvizsgálat?

Az önállóan nem fellebbezhető végzések kivételével a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető

a) a Ket. 100. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, azaz

  • a döntés ellen, ha az ügyben törvény a fellebbezést kizárja,
  • jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben,
  • ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,
  • törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
  • a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen,
  • a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen,
  • a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén.

b) ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.

c) A végzés bírósági felülvizsgálatának van helye, ha e törvény alapján a végzés önálló fellebbezéssel támadható, és törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben kizárja a fellebbezést, valamint a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé.

Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította.

A Ket. hatálya alá tartozó ügyekben általánosságban rendelkezésre álló jogorvoslat a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata.

A hatóság jogerős határozatának felülvizsgálata:

  • jogszabálysértésre hivatkozással, 
  • elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél 
  • a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni

A keresetet az első fokon eljáró közigazgatási szerv ellen kell megindítani.

  • melyre csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. 

Bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére az alábbiak jogosultak: 

  • az ügyfél,
  • a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője.

A keresetet az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amelyik a felülvizsgálni kért határozatot hozta

A perben fél lehet az is, akit a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv is, amelynek egyébként nincs perbeli jogképessége, továbbá az ügyész, amennyiben az ügyészi óvás folytán hozott határozat továbbra sem felel meg a jogszabályoknak. Ha a fél a pert nem a felülvizsgálni kért határozatot hozó másodfokú, hanem az első fokú közigazgatási szerv ellen indította, a per során a másodfokú közigazgatási szervet perbe vonhatja.

Az eljárás menete:

A bírósági felülvizsgálat a közigazgatási hatóság ellen indított per, így a felülvizsgálat iránti kérelem formálisan egy keresetlevél. A kereset indítására a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozva van lehetőség az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél.

Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította. Az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt napon belül felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait az első fokon eljáró közigazgatási szerv három napon belül terjeszti fel a másodfokon eljáró közigazgatási szervnek, amely azt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.

Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak.
A közigazgatási perben a bíróság a polgári perrendtartás (1952. évi III. tv.) szabályai szerint jár el, a közigazgatási perekre vonatkozó speciális szabályokat a XX. fejezet tartalmazza. Az első fokon eljárt közigazgatási szerv székhelye alapítja meg az eljáró bíróságot, feltéve, hogy más bíróság kizárólagos illetékessége meghatározva nincs, vagy törvény eltérően nem rendelkezik.

Főszabály szerint a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, a végrehajtás felfüggesztését a bíróságtól kérheti a keresetlevélben. Ilyen esetben a végrehajtás a felfüggesztés iránti kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.

Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat

  • a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg,
  • jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja,
  • a honvédelmi kötelezettségek részét képező gazdasági és anyagi szolgáltatással kapcsolatos kötelezettséget állapít meg,
  • a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok építésügyi hatósági engedélyezésére, illetve működési és védőterületeik kijelölésére vonatkozik,
  • végrehajtása felfüggesztésének törvényben meghatározott feltételei nem teljesülnek, vagy azt törvény kizárja.

A bíróság lényeges eljárási szabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra vagy az eljárás folytatására kötelezi. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, ha a közigazgatási pert olyan elsőfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt indították, amely ellen közigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek és e határozatot a bíróság törvény alapján megváltoztathatja. A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni.

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben 2016. július 1. napjától a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás (ÁNYK-program) igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

A közigazgatási perben a közigazgatási szerv az iratokat, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan lehet benyújtani a bírósághoz, ha a közigazgatási eljárás kizárólag elektronikus úton zajlott és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv - ha nem ügyvédi képviselettel jár el - az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.

Ha a közigazgatási eljárás nem kizárólag elektronikus úton zajlott, a közigazgatási szerv a hozzá elektronikus úton benyújtott iratokat elektronikus úton köteles továbbítani, az ügy egyéb iratait papír alapon is továbbíthatja. Az űrlapon köteles megjelölni a felek és képviselőik adatait, a per tárgyát, valamint köteles jelezni az ügy iratainak papír alapú benyújtását. Az ügy iratait legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott, a befogadás-visszaigazolásnak a közigazgatási szervhez érkezését követő három munkanapon belül kell továbbítani a bírósághoz. A közigazgatási szerv köteles feltüntetni a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát. Az ügy iratainak beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld a közigazgatási szervnek. Az értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.

Az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szerv köteles gondoskodni a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról, valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, ha a keresetlevél papír alapon került előterjesztésre.

A bíróság a felperessel való első kapcsolatfelvétel során papír alapon kézbesít. A kézbesítéssel egyidejűleg a bíróság felhívja a felperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.

Eseménynaptár

Közelgő határidők

A LÁTVÁNYOS RAKTÁR: BUTELLA, MOTOLLA, BEHÍVÓTÁBLA 2017. január 1. - 2017. december 31.
AZ ALFÖLD MŰVÉSZETE - KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG 2017. január 1. 00:00 - 2017. december 31. 01:00
HÉTKÖZNAPOK VÉNUSZAI 2017. január 1. 00:00 - 2017. december 31. 01:00
PÉRELI ZSUZSA GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA 2017. május 28. - 2017. augusztus 20.

Ügyfélfogadási rend

Pogármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

Járási Hivatal

Járási Hivatal