Gyengénlátó Változat

Helyi iparűzési adó

Helyi iparűzési adóbevallások fogadása és feldolgozása Hódmezővásárhely illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről

Illetékes ügyintéző:

ÜgyintézőTelefonszámE-mail cím
Nagy Tibor (62) 530-156 nagytibor@hodmezovasarhely.hu
dr. Török Krisztina Zsanett (62) 530-197 torokzsanett@hodmezovasarhely.hu
Kurucz Roland (62) 530-197 kuruczroland@hodmezovasarhely.hu

Ügyintézés helye:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Közgazdasági Iroda, Adócsoport
Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1., Ügyfélszolgálat 9-10-es ablak

Ügyfélfogadási rend:

Hétfő 8:00 - 17:00
Kedd 8:00 - 16:00
Szerda 8:00 - 12:00
Csütörtök 8:00 - 16:00
Péntek 8:00 - 12:00

Az ügyhöz szükséges formanyomtatványok

Nyomtatvány neveÁNYKPDF
Bejelentkezés formanyomtatvány    
Helyi iparűzési adó bevallás 2010  -  
Helyi iparűzési adó bevallás 2011    
Helyi iparűzési adó bevallás 2012    
Helyi iparűzési adó bevallás 2013    
Helyi iparűzési adó bevallás 2013 - MÁRTÉLY  -  
Helyi iparűzési adó bevallás 2014    
Helyi iparűzési adó bevallás 2014 - MÁRTÉLY  -  
Helyi iparűzési adó bevallás 2015    
Helyi iparűzési adó bevallás 2016
Helyi iparűzési adó bevallás 2016 - MÁRTÉLY -
Helyi iparűzési adó bevallás 2017 -
Ideiglenes iparűzési tevékenység utáni helyi iparűzési bevallás    
Iparűzési adóelőleg kiegészítés bevallás    
Állandó meghatalmazás   -  
Nyomtatvány túlfizetés rendezéséhez  -  

Ügy leírása, szükségessége, folyamata

Fontosabb jogszabályok:

  • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (továbbiakban Art.)
  • 1990. évi C. törvény a helyi adókról (továbbiakban Htv.)
  • A helyi iparűzési adóról szóló 32/1991. (12.16.) Kgy. sz. rendelet, a helyi iparűzési adóról és a helyi adókkal kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 26/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelet 
  • 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (továbbiakban Szjatv.)
  • 2000. évi C. törvény a számvitelről

A bevallásokat az adóévben hatályos jogszabályok alapján kell elkészíteni, melyek elérhetők a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu)

A helyi iparűzési adó tárgya és alanya

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó, , továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.
Vállalkozónak minősül a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

  1. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
  2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja;
  3. a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
  4. egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak.

Az őstermelők esetében az Szja-törvény 2. számú melléklete I. pontjának 5. alpontja a jellemzően előforduló bevételek közé sorolja a felvett támogatást (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is), illetve visszautal a VI. fejezet rendelkezéseire. A 19. § (1) bekezdése értelmében e bevételek közé tartozik a magánszemély részére jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján, költségei fedezetére vagy fejlesztési célra rendelkezésre bocsátott vissza nem térítendő támogatás is. Tehát a helyi iparűzési adóalanyiság (a 600 ezer forintos bevételi értékhatár) megállapítása szempontjából valamennyi – mezőgazdasági őstermelő által kapott– támogatást figyelembe kell venni.

Az állandó és az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység

Adóköteles iparűzési tevékenység alatt a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége értendő. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

  1. építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,
  2. bármely - az előző pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie.

Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le.

Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

Az adófizetési kötelezettség időtartama

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja.

A helyi iparűzési adó alapja

Fő szabály szerint állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Az őstermelők esetében az Szja-törvény 2. számú melléklete I. pontjának 5. alpontja a jellemzően előforduló bevételek közé sorolja a felvett támogatást (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is), Ugyanezen tv. VI. fejezet rendelkezéseire, a 19. § (1) bekezdése értelmében e bevételek közé tartozik a magánszemély részére jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján, költségei fedezetére vagy fejlesztési célra rendelkezésre bocsátott vissza nem térítendő támogatás is. Tehát a helyi iparűzési adóalanyiság (a 600 ezer forintos bevételi értékhatár) megállapítása szempontjából valamennyi - a mezőgazdasági őstermelő által kapott - támogatást figyelembe kell venni.

Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
Bizonyos, a törvényben meghatározott esetekben mód van az állandó jellegű iparűzési tevékenység adóalapjának egyszerűsített módon történő meghatározására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozónak nem minősülő más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan - nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka.

Az egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

A vállalkozók a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentességet is igénybe vehetnek. A vállalkozók egy fővel több foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkenthetik helyi adó alapjukat, kivéve azt a létszámbővítést, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított támogatás igénybevételével jött létre.

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja.
A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az általános szabályoktól eltérően a kisvállalati adója alapjának 20%-kal növelt összegében is megállapíthatja.

A kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (kisadózó vállalkozás) - kizárólag e minősége fennállásának időtartamával egyező időtartamra vonatkozó, meg nem változtatható - döntése esetén az adó adóévi alapja - az általános előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része. Ebben az esetben az adóalap-megállapítás választását a vállalkozó - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített - bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatványon, a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozás napjától számított 45 napon belül jelenti be az önkormányzati adóhatóság számára. A bejelentkezési, bejelentési, bevallási nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Ha a kisadózó vállalkozás az előzőek szerinti adóalap-megállapítást választja és a kisadózó vállalkozás adókötelezettségének időtartama az adóévben

  1. 12 hónap, akkor adóját évente két egyenlő részletben, az adóév harmadik hónapjának 15. és kilencedik hónapjának 15. napjáig,
  2. 12 hónapnál rövidebb, akkor adóját két egyenlő részletben a kisadózó vállalkozás e minőségében fennálló adókötelezettsége adóéven belüli első és utolsó hónapját követő hónap 15. napjáig fizeti meg.

A helyi iparűzési adó mértéke

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Illetékességi területén az adóalap 2%-a. A 32/1991. (12.16.) Kgy. sz. rendeletet módosító 40/2010. (11.26.)önkormányzati rendelet alapján a 2011. adóévtől az adómentesség megszűnt. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5000 forint.

A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

A helyi iparűzési adó megfizetése

A vállalkozó a helyi iparűzési adóban az előlegfizetési időszakra adóelőleget köteles a bejelentkezéssel egyidejűleg az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni, illetve minden más esetben a bevallás-benyújtással egyidejűleg bevallani. A benyújtott - adóelőleget tartalmazó - bejelentkezési nyomtatvány végrehajtható okiratnak minősül.

Fő szabály szerint a helyi iparűzési adó adóelőleget az adózónak félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles fizetni. A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.

Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napját követő hó 15. napjáig kell megfizetni.

A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-éig köteles megfizetni, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az adózó az adóelőleget és az éves tényleges kötelezettség különbözetét 100 forintra kerekítve fizeti meg, illetve igényelheti.

Hódmezővásárhely MJV Iparűzési adó beszedési számla: 11500092-11079707

Hol és hogyan kell benyújtani a bevallást?

Adószámmal rendelkező adózónak a honlapon közzétett számítógépes program segítségével kell az adóbevallástt a polgármesteri hivatal adócsoportjához benyújtania az adóévet követő év május 31-ig. Az eltérő üzleti évet választó adózók esetében az adóbevallás napja az adóév utolsó napját követő 150. nap. Adószámmal nem rendelkező adózó a bevallási nyomtatványt ahonlapjáról letöltheti, és papíralapon is benyújthatja a a polgármesteri hivatal adócsoportjához.

A bevallás tartalma

A bevallási nyomtatványt az adóévben hatályos jogszabályok alapján kell elkészíteni, melyek elérhetők a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu)

Az ügyintézéshez szükséges díjak, illetékek, azok befizetésének módja:

A bevallás benyújtása díj- és illetékmentes.

Az ügyintézés határidejéről:

Az ügyintézés határideje a bevallás benyújtásának határidejétől (május 31.) számított 30 nap, ezen időszakon belül kerül sor az adóbevallás feldolgozásáraA határidőn túl, vagy az adóhatóság felszólítása nyomán benyújtott adóbevallás esetén az ügyintézési határidő a bevallás beérkezése napjától számítódik.

Az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról:

Az eljáró hatóság köteles gondoskodni a megismert személyes adatok védelméről, titkosságuk megőrzéséről. Az adóhatóság kötelessége, hogy ezek az adatok ne juthassanak illetéktelen személyek tudomására. Azonban feladatai ellátása érdekében, jogosult megismerni és kezelni törvényben meghatározott adatokat, amelyeket csak akkor továbbíthat más szervnek, ha ezt számára törvény megengedi, vagy ha az érintett ehhez hozzájárul.

A törvény értelmében ha Adótitoknak minősülő adatokat illetően az adóhatóság valamely alkalmazottja, vagy bármely, az eljárásba bevont szakértő megsérti a titoktartási kötelezettségét akkor, ha a megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.

Az adótitkot az Art. 53-55. §-ai szabályozzák.

Tájékoztatás az elektronikus úton végezhető cselekményekről

  • Bejelentési, 
  • Bevallási,
  • Adatszolgáltatási kötelezettség teljeítése.

Eseménynaptár

Közelgő határidők

EVP - Botkóstoló 2017. március 31. 16:00 - 17:00
KÉSZÜLŐDJ A RÉGIEKKEL! 2017. április 29.

Ügyfélfogadási rend

Pogármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

Járási Hivatal

Járási Hivatal