Gyengénlátó Változat

Jogorvoslati eljárások - Fellebbezési eljárás

Mikor van helye fellebbezésnek?

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.

A fellebbezést indokolni kell. Végzés főszabály szerint nem támadható meg fellebbezéssel, csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben. Ez alatt az értendő, hogy a végzések ellen nincs helye önálló fellebbezésnek, a következő kivételektől eltekintve:

  • ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,
  • a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
  • az eljárást megszüntető,
  • az eljárás felfüggesztését kimondó vagy a felfüggesztésre irányuló kérelmet elutasító,
  • az ügyintézési határidő túllépésével kapcsolatos,
  • az eljárási bírságot kiszabó,
  • a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
  • a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzés.

Nincs helye fellebbezésnek

  • a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja,
  • az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen,
  • jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben,
  • ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta,
  • törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta,
  • a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen,
  • a helyi önkormányzat képviselő-testületének rendeletében foglaltak szerint kiszabható közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen,
  • a fellebbezésben új tényre hivatkozás miatt, annak érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén.

A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.

A fellebbezési határidő lejárta után, elkésetten benyújtott fellebbezés igazolási kérelemmel orvosolható, amelyet az első fokon eljárt hatóságnak kell elbírálnia. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól, illetőleg az akadály megszűnésétől kezdődik. Fontos, hogy igazolási kérelmet csak az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni.

Az igazolási kérelemmel egyidejűleg a fellebbezést is be kell nyújtani.

Az eljárás menete:

Ha a közigazgatási hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, akkor

  • kérelemnek megfelelően dönt (kijavítja, módosítja, visszavonja, kiegészíti a határozatot), vagy 
  • továbbítja a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez. 

Amennyiben a szerv elutasítja az igazolási kérelmet, akkor az elutasító határozat ellen is lehet fellebbezni. A másodfokú közigazgatási szervnek az igazolási kérelmet elutasító határozatát bíróság előtt nem lehet megtámadni. Ha valakinek elutasították az igazolási kérelmét, az az alaphatározat bírósági felülvizsgálatát sem kezdeményezheti, mivel a közigazgatási eljárásban a jogorvoslati jogosultságát nem gyakorolta (nem fellebbezett).

A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntés e törvény alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagy a hatóság nyilvánította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak.

A döntésben foglaltakat a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.Az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében. A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha

  • életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
  • nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges,
  • a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével járna,
  • a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,
  • azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföld-, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy
  • a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.

A hatóság a döntésében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön kimondja, és megindokolja, valamint a döntésben rendelkezik a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás megindítására csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor.

Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja.

A hatóság az ügyfél fellebbezési kérelme esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott határozatot közölték.

Ha az első fokon eljáró hatóság a benyújtott fellebbezés alapján nem élt a döntés visszavonásának vagy módosításának a jogával, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt.

Ennek érdekében az első fokon eljáró hatóság a fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül felterjeszti a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez.

Önkormányzati hatósági ügyben a fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ha az elsőfokú döntést nem a képviselő-testület hozta. Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására, ha első fokon államigazgatási hatósági ügyben a járási (fővárosi kerületi) hivatal, a kormányablak, a polgármester vagy a főjegyző, jegyző a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézője járt el.
A képviselő testület döntése ellen nincs lehetőség fellebbezés benyújtására, csak a bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekkel szemben azonban az ügyfél élhet a fellebbezés jogával. Ebben az esetben a fellebbezést a képviselő-testület bírálja el.

Az önkormányzati hatáskörbe tartozó államigazgatási ügyekben a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, illetőleg a polgármesteri hivatal ügyintézője jogosult az első fokú döntés meghozatalára. Ezzel a döntéssel szemben benyújtott fellebbezés elbírálására a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult.

Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést a döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító személy vagy szerv bírálja el. Ha törvény vagy kormányrendelet nem hatósági feladat ellátására létrehozott szervezetet vagy személyt jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására, és annak döntése ellen a fellebbezés nem kizárt, a törvényben vagy kormányrendeletben meg kell határozni a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot. Ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult a fellebbezés elbírálására.

A határidőn túl benyújtott fellebbezést - ha az ügyfél igazolási kérelmet nem terjesztett elő -, továbbá a fellebbezés benyújtására nem jogosulttól származó fellebbezést az elbírálásra jogosult szerv érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja.

A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt.
Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. Ha a másodfokú döntést hozó hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti.

A másodfokon eljáró szerv a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a döntés meghozatalát követően három napon belül visszaküldi a döntéssel együtt az első fokon eljáró szervhez, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt.
A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel és azzal, akivel az elsőfokú döntést közölték.

Eseménynaptár

Közelgő határidők

A LÁTVÁNYOS RAKTÁR: BUTELLA, MOTOLLA, BEHÍVÓTÁBLA 2017. január 1. - 2017. december 31.
AZ ALFÖLD MŰVÉSZETE - KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG 2017. január 1. 00:00 - 2017. december 31. 01:00
HÉTKÖZNAPOK VÉNUSZAI 2017. január 1. 00:00 - 2017. december 31. 01:00
PÉRELI ZSUZSA GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA 2017. május 28. - 2017. augusztus 20.

Ügyfélfogadási rend

Pogármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

Járási Hivatal

Járási Hivatal